„És közben egyébként nem csináltunk semmit (…)
hazudtunk reggel, éjjel, meg este”
(Gyurcsány: Őszödi beszéd)
Jelentem mi is ezt csináltuk. Vagyis a semminél nem sokkal többet, de legalább elcseverésztünk arról, hogy milyen kemény munkát végez az osztály. Következzen egy emblematikus és kezdő köztisztviselők számára további tanulságokat szolgáltató történetet erről.
Mérsékelten, de azért érdemes figyelembe venni, hogy az egyes osztályok ugyan nagyon finoman és kultúráltan, de mégis harcban állnak egymással az erőforrások megszerzése és a feladatok lepattintása érdekében. Ebből kifolyólag esetenként hajlamosak belerondítani egymás színjátékába. Például megtörtént az a szörnyűség, hogy az 1 órás „jaj de sok a munka” típusú értekezlet után más osztályokról vezetői értekezleten megjegyzések érkeztek Eteléhez, miszerint, érthetetlen mitől van az osztály ilyen rémesen elhavazva, hiszen a beérkező iratok mérhetően a felére csökkentek, aminek ugye jelentkeznie kellene a munka mennyiségében is. Erre Etele nem esett zavarba, és még véletlenül sem nézett utána, hogy vajon hogyan alakult az elvégzendő munka mennyisége túlterhelt osztályán, hanem azt a csalhatatlan megoldást választotta, hogy egy újabb értekezleten egyszerűen végigkérdezte az egyes embereket, vajon érzésük szerint kevesebb lett-e a munkájuk. Tekintettel arra, hogy előző héten a többség az ellenkezőjét bizonygatta, amiben Etele is partner volt, képzelhető mennyien vallottak színt, hogy ők bizony tévedtek a múlthéten, és jobban meggondolva – főleg hogy már más osztályoknak is bőven szemet szúrt a dolog – tulajdonképpen tényleg fele lett a munkájuk. Öröm volt nézni azt a maszatolást, ami ezután következett. Volt aki egyszerűen elvörösödött és annyit mondott, hogy hát ő nem is tudja most ezt így hirtelen, honnan is tudhatná, hogy mit csinál egész nap, tartva attól, hogy azért tényleg csak nagyon kilóg a lóláb, hiszen mérhetően fele a bejövő anyag, aminek egyébként Etele is gond nélkül utána nézhet. Az amatőr! Az igazán belevaló köztisztviselő nem hagyja zavartatni magát a gondolattól, hogy még a sánta kutyánál is gyorsabban utolérhetik az adatok pusztán néhány perc alatt való lekérésével. Mondanom sem kell, hogy voltak, akik egészen odáig merészkedetek, hogy továbbra is kitartottak a kéne még vagy dupla ennyi ember verzió mellett. A saját bevallások alapján senki nem akadt, akinél jelentkezett volna a visszaeső iratforgalom, ami azért például a bejövő levelek iktatásánál elég érdekes. Maradtunk is ebben. Más osztályok honnan tudnák megítélni, hogy mennyire elviselhetetlenül sok a munkája a mi osztályunknak, ugyan-ugyan, kis buták. Persze Etele tartózkodott utána nézni a valóságnak, hiszen érdekei ellen lett volna, ha kiderül az igazság.
A történet tanulága leendő vagy kezdő köztisztviselőknek, hogy véletlen se izgasd föl magad, és főleg ne állítson meg a nagyotmondásban, ha a tények könnyűszerrel ellenőrizhetőek. Háry Jánost megállította bármi is? Egy köztisztviselő legyen szilárd. mint egy huszár. Különben megnézheti magát. Én megnézhettem.
