Látom a statisztikából, hogy hűséges olvasóim már tűkön ülnek annyira várják az új bejegyzést. Bizony illő volna már írnom valamit, de még témát sem választottam. Tegnap mások rossz hatására beléptem a jójáték.hu-ra, pedig már absztinens voltam jó ideje. Ez a történés egy kicsit megpecsételte a mai délelőttömet is. Meg aztán már köztisztviselő se vagyok, hogy mindenre ráérjek. Ezért ma csak egy rövid szösszenetet próbálok összehozni a karrierről, amiről nálam kevesebbet senki nem tudna mondani.
A múlt héten napokon keresztül a legolvasottabb bejegyzések között szerepelt a Nyögvenyelős poszt, ami igazából nem szólt semmiről, csak olyan életjeladás-féle volt, ezért nem igazán értettem a dolgot. Aztán rájöttem, hogy valószínűleg a cím egy kicsit félrevezető. Biztos nem szaftos részletekre számítottatok (ááá dehogy), csak gondolom, karrier tanácsokra voltatok kíváncsiak. Hát ez az a témakör, amivel kapcsolatban sok jó tippel nem szolgálhatok, mivel én nem igazán csináltam valami hatalmas karriert, sőt minden igyekezetem ellenére az ember szintig sem tudtam eljutni. Hallottam persze ilyen pletykákat én is, hogy nyögve nyelni roppant kifizetődő, én személy szerint gyertyát nem tartottam senkinek. Az tény, hogy a vékonyabb lányoknak jobban ment a szekér, de ez lehet csak totális véletlen. Én, az alacsony és husisabb típus képviselője mindenesetre csupán néhány tanácsot tudok adni, hogy mi az, ami biztos nem segít.
Először is véletlen se keltsük olyan ember látszatát, aki agilis és nyitott mindent megtanulni és megcsinálni. Érdemes továbbá elkerülni, hogy odategyük magunkat, kirívóan többet teljesítsünk, mint mások, ingyen túlórázzunk és elkötelezettek legyünk a cég ügyei felé. Ehelyett ajánlott már kezdettől fogva hülyének tetetni magunkat. Abból biztos nem lehet baj. Aztán tanuljuk meg jól menedzselni magunkat: Panaszkodjunk a rengeteg munkára. Hacsak nincs kifejezetten kedvünk egy munkához, akkor mondjuk, hogy nem érezzük magunkat késznek a feladatra, vagy nyíltan be is ismerhetjük, hogy nincs hozzá kedvünk, esetleg határozottan mondjunk nemet. És természetesen egy ügy legyen számunkra: Önmagunk. Ez a hozzáállás magában persze még nem elég ahhoz, hogy a karrierünk felfelé íveljen, de legalábbis nem hátrány. Ha viszont mindent elvállalunk és igyekszünk, mindent megtanulni, akkor egyre több feladatot fogunk megnyerni. Ha jószándékból bevállalunk valamit ideiglenesen, egyszercsak azt vesszük észre, hogy már teljesen mi lettünk a felelősei. És a legszebb, hogy még hülyének is fognak nézni, akivel bármit meg lehet tenni, akinek szükség esetén elég füttyenteni és megcsinál bármit. Legfeljebb nyögve nyel egy hatalmasat. Na ez a fajta nyögve nyelés nem vezet karrierhez.
Egy vicc:
Apáca stoppol az út szélén, megáll mellette egy sportkocsi, benne egy fiatal nő bundában, felékszerezve, felveszi. Egy kicsit mennek, aztán az apáca megkérdezi, hogy mégis honnan van ennyi mindenre pénze a nőnek. Csajszi válaszol, hogy vannak idősebb úriemberek, akik jelentős összegeket áldoznak az orális szexért.
Apáca néz, majd megkérdezi, hogy ezt nevezik-e szakszóval sz...ásnak.
Csaj ránéz, majd azt válaszolja, hogy napi 12 órát görnyedni szalagmunkában egy gyárban, na az a sz…ás.
Értelmezze mindenki úgy az elmondottak után, ahogy akarja.
